(Köz)szempont

Szeptember első hetében nem csak az iskolákban csöngettek be újra, de a Pedagógusok Szakszervezete is közzétette az idei tanévben első elképzelését. Galló Istvánné, a PSZ elnöke ugyanis szeretné elérni, hogy a mostani ciklus végéig a jelenlegi fizetések több mint a duplájára emelkedjenek, ami nagyjából 300-330 ezer forintot jelentene. Emellett magát a pedagógusi életpálya-modellt is szeretnék alapjaiban megreformálni. Kérdés, hogyan teljesíthető ez az elképzelés nagy áldozatok nélkül?

A bérek emelése csak egy azon pontokból, amit csütörtökön bemutatott a PSZ. Azonban mind közül az egyik legfontosabb: a szervezet elképzelése szerint ugyanis ez nem járhat együtt a munkahelyek megszüntetésével. Jelen pillanatban viszont ez azt jelentené, hogy egy pedagógus még másik két ember fizetését kapná meg, ez viszont előbb-utóbb leépítésekhez vezethet.

A 2010-es közalkalmazotti bértábla szerint egy főiskolát végzett tanár pályakezdő fizetése bruttó 122 ezer, míg az egyetemet végzett középiskolai oktató ugyancsak első keresete 129 500 forint, ami azt jelenti, hogy a béreket valamivel több mint 2,5-szeresére kellene emelni négy év alatt, s jelen pillanatban ez – nagyobb áldozatok nélkül – sajnos elég kilátástalannak tűnik.

A KSH 2010. áprilisi adatai szerint ugyanis az általános iskolákban 2009-ben 74.233 pedagógus dolgozott, míg ez a szám a szakközépiskolák esetében 19.772, a gimnáziumoknál pedig 18.359 oktatót jelent, s bár a középiskolákban tanítók száma 2000. óta – ha némi hullámzással is, de – emelkedett, addig az általános iskolák tanári létszáma fokozatos csökkenést mutat. Az elmúlt 9 évben nagyjából 15 ezer tanárt bocsátottak el állásukból, s ez a szám idén augusztusban ismét csak növekedett, amikor 1200 pedagógusnak mondtak fel. Ez, pedig egyelőre nem a fizetések emelése felé mutat.

Egy tényt azonban nem lehet elvitatni: a hazánk tanári fizetései messze alulmúlják a külföldi átlagot, durván a negyedét keresik a hazai pedagógusok a nyugat-európai társaikhoz képest. Ami viszont legalább ilyen rossz, az a „rang” társadalmi megbecsültsége. Itthon ugyanis sokkal kevésbé értékelik az oktatók munkáját, mint amennyire kellene, s ez legalább akkora változtatást igényel, mint maga az anyagi juttatás.

Régóta húzódó vita a film- és sorozatkedvelők körében, hogy vajon melyik „változatban” élvezhetőbb a műsor: ha szinkronos, vagy ha feliratos?

Az egyik oldal legfőbb érve az, hogy ha már arról van szó, hogy kikapcsolódásként néz az ember valamit DVD-n, vagy moziban, akkor azt kvázi az élvezetért tegye és ne kelljen még azzal is foglalkozni, hogy olvasson közben. Mert vagy az egyikre figyel, vagy a másikra, de a kettőt nem tudja úgy összetenni, hogy a történetet képileg és szövegileg is követni tudja, ez pedig magát a szórakozást öli meg.

A másik tábor szerint azonban a feliratozás sokkal jobb, mint a szinkron. Mert hát hiába kiválók a magyar színészek, a stúdióban felvett hang sokkal jobban tompítja az élvezhetőségét a filmnek, mint ha az eredeti hangot hallaná az ember. Ráadásul a sorozatoknál a szereplőknek ugyan az marad a hangjuk, kikerülve azt a veszélyt, hogy - bármi miatt is, de - két évad között változzon, mint ahogy történt az a Szökés, a 24, vagy épp a Dr. House esetén is. Főleg, ha esetleg a magyar csatornák úgy döntenek, hogy nem elég érdekes itthon a műsor ahhoz, hogy tovább sugározzák. Ráadásul minél több feliratos filmet néz az ember, annál több szó, vagy esetleg kifejezés rögzülhet a tudat alatt, amit később bizonyos helyzetekben használni tud az illető.

Persze vannak olyan szereplők és filmek, amiket már annyira megszoktunk, hogy szinkron nélkül egyszerűen nem lehetne élvezni. Nem hiszem, hogy sokan látták mondjuk a Bud Spencer filmek közül bármelyiket is eredeti hanggal, Bujtor István egyszerűen kell a figurához. De ide sorolhatjuk Dörner Györgyöt is, aki többek között Bruce Willist, Eddie Murphy-t, Michael Douglast, vagy Mel Gibsont szólaltatta meg, vagy mondjuk a Kálid Artúr hangján megszólaló Will Smith. Ezek közül persze már akad azért olyan szereplő is, akinek a hangját eredeti nyelven is nagyon gyorsan meg lehet szeretni.

A vita így erősen döntetlenre áll. Egy azonban biztos: a hazai mozik minden valószínűség szerint növelhetnék a bevételeiket azzal, ha az aktuális sikerfilmeket nem csak egyik vagy másik módon vetítenék, hanem a nézőre bíznák, melyik előadásra ül be. Sokan ugyanis azért (is) töltenek le egy-egy produkciót, mert azt épp így vagy úgy tűzi műsorra a multiplex.

A 2010-es világbajnokságot több szempontból is történelminek lehet nevezni. Egyrészt, mert Afrikában még soha nem rendezték meg ezt a viadalt, másrészt viszont azért, mert ilyen közel még nem került az esemény azokhoz, akik nem a helyszínen követik végig. Úgy is fogalmazhatunk: ez az első interaktív világbajnokság.

A televíziós közvetítések mellett már nem csak egyszerűen híreket szolgáltat a világháló, de a felhasználóknak köszönhetően szinte percre pontosan tájékoztat is. Blogokon követhető figyelemmel egy-egy mérkőzés, a közösségi oldalakat kihasználva pedig a hivatalos/félhivatalos/rajongói csoportok teszik lehetővé, hogy minden egyén számára valós időben legyen elérhető a világbajnokság, plusz információkat tudhassanak meg a kulisszák mögötti életről. Ehhez társulnak a mára már kiforrottnak mondható videómegosztó oldalak is, ahol azonnal meg is tekinthető egy-egy fontosabb mozzanat, esetleg gól. Bizony, nagyot változott a világ. Hol voltak még ezek a dolgok 4-8 évvel ezelőtt…

És akkor azokról a nem elhanyagolható dolgokról nem is esett szó, mint online közvetítés, megállítható és visszatekerhető televíziós adás, mobil tv, 3D-s sugárzás, stb. Persze ezek még bizonyos szempontból gyerekcipőben járnak, aminek tökéletes példája volt az NFL döntőjének, a Super Bowl-nak a közvetítése, amit nem nagyon vállaltak fel az ezzel foglalkozó oldalak, mondván, az érdeklődés olyan nagy, hogy az igényeket már fizikailag nem tudták volna kiszolgálni. Így az erőforrás optimalizálása terén még van hová fejlődni, de meggyőződésem, hogy a 2014-es eseményt már tökéletes minőségben tekintheti meg bárki, akinek lesz internetkapcsolata.

Hazai tekintetben az Index-M1 páros mondható úttörőnek, mert a médiák ilyesfajta összefogására Magyarországon még nemigen volt példa, ráadásul úgy tűnik, nem is működik rosszul. Hosszú távon pedig mindenképp életképesnek mondható a dolog, az pedig tény, hogy ezekkel a módszerekkel az emberek jóval nagyobb része követheti nyomon a mérkőzéseket.

Kíváncsian várom, milyen lesz a 2012-es Európa bajnokság.

Kósa Lajos múlt heti szavai óta már sok víz folyt le a Dunán és most nem az áradásra kell gondolni. Azon az ominózus napon sokat gyengült a forint, ám az azóta tett be/kijelentések hatására úgy látszik, megnyugvással reagál a piac. Lehet persze, hogy Debrecen első emberének simán elment az esze és nincs tisztában azzal, mit beszél, de annak valahogy mégis több az esélye, hogy az egész mögött egy ügyesen felépített stratégia áll. Mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy vezető körhöz tartozó politikus kontrollálatlanul mond hülyeségeket?

Persze ez elég kockázatos egy játék, mondhatni kétélű fegyver, ami könnyen visszafelé sülhet el, ám az időzítés és a koreográfia mindenképpen tökéletes. Vegyünk egy olyan embert, aki elég szimpatikus ahhoz, hogy hosszú távon ne haragudjanak rá az emberek, ám ne értsen annyira a gazdasághoz, hogy ne lehessen kimenteni majd. Az előző kormányra még mindig rá lehet fogni, hogy miattuk reagált a piac úgy ahogy, a mostaninak pedig elég magas a népszerűsége, hogy ezt el is tudják adni. Ráadásul közvetlenül utána jött egy Varga Mihály, majd egy ad-hoc kormányülés, végül pedig 29 pont.

Ezzel a hármassal a piac lassan megnyugvást produkált, a forint pedig egyszerre erősödni kezdett, ahogy az események követték egymást, melynek a tetőzése Orbán Viktor egyórás beszéde volt.

Tűnhet ez persze egy összeesküvés-elméletnek is. Michael Moore a Fahrenheit 9/11 c. dokumentumfilmében arra (is) próbált rávilágítani, hogy az ország terrorista fenyegetettsége nem más, mint a Bush kormány által indikált pszichológiai ráhatás a lakosságra, hogy aztán az általa tett lépések minél indokoltabbnak és hatásosabbnak látszanak. Nem tudni, Kósáékat hasonló ötlet vezérelte-e, ám ha mégis, akkor Magyarország történetének eddig legjobban kitalált és felépített gazdasági médiahackjének lehettünk tanúi az elmúlt szűk egy hétben.

Eddig fel sem tűnt, de lassan kezdem úgy gondolni, hogy minden helyzetre van egy frappáns Sub Bass Monster nóta. Jelen helyzetben azt kell mondjam: sajnos.

A különböző cégek különböző mértékű társadalmi szerepvállalása napjainkban már természetesnek mondható. Ez természetesen függ attól is, hogy maga a cég mekkora piacot képes lefedni, vagyis mennyire ismerik hazai és nemzetközi szinten. Szinte minden évben felépül vagy megszépül valahol egy játszótér, sportnapok szerveződnek az egészséges életmód jegyében. A bankok esetében azonban ez a szerepvállalás még fontosabbnak mondható, hisz társul mellé egy nagyfokú felelősségvállalás is.

A gazdasági világválság kirobbanása óta ez a felelősségvállalás került a leginkább az előtérbe. Az egyik ilyen, hogy a hitelezés felelős legyen, tehát olyan egyén ne kapjon, aki már nem tudna egy újabbat bevállalni. Ez rendben is van. Volna itt azonban egy még fontosabb feladat.

A 2010-es időjárás eddig sokkal inkább átkot, mintsem áldást hozott. Sok embernek szó szerint egy élet munkája veszett oda a megáradt patatok/folyók miatt vagy egy „sima” özönvízszerű esőzés következtében. Az pedig még rendben van, hogy a biztosítók kártalanítják azokat, akik erre jogosultak és minden valószínűség szerint a szeretetszolgálatok is megteszik majd ami tőlük telik, ám ilyen helyzetben egy banknak is meg kellene tennie a szükséges lépéseket.

Mert azt azért be kell látni, hogy bármekkora összeget is kap majd egy károsult a biztosítótól, az biztosan nem fogja fedezni az esetleges javítások/újjáépítések költségeit. Ekkor viszont csak egy lehetséges megoldás marad: kölcsönt kell felvenni, így minden bizonnyal a pénzintézetek forgalma növekedni fog (még ha számukra nem is jelentős mértékben). Ezt figyelembe véve azonban szükségszerű lenne az is, hogy a jelen helyzetben – ahol tudnak – segítsék a bajban lévőket. Természetesen nem kell itt hatalmas dolgokra gondolni, de ahogy felépül egy játszótér, úgy az árvízi/belvízi védekezésben is képesek lehetnek hathatós segítséget nyújtani – gondolván itt az emberi erőforrásra.

Sem társadalmilag, sem pénzügyinek nem tűnik rossz befektetésnek, erkölcsileg pedig mindenképp támogatandó lenne.

A szlovákok ugyanis egy igen ellenszenves gesztussal kezdték a hetet. Ivan Gapsarovic (a Szlovák Köztársaság elnöke) ugyanis hétfő délután aláírta a módosított állampolgársági törvényt, mely szerint ha valaki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszíti a szlovákot. Sok jelzőt lehetne erre a lépésre aggatni, de hogy európai, azt a legkevésbé sem.

A szlovák állampolgárság elvesztése ugyanis gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden olyan ellátási forma (pl. munkanélküli segély) megszűnik azok számára, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Ezzel együtt pedig hazánknak kell majd gondoskodni az „új” állampolgárok sorsáról, amit nem biztos, hogy a jelenlegi gazdaság elbír. S ha ez nem lenne elég baj, még azt is nyugodtan idevehetjük, hogy az állampolgári törvény módosítása nem más, mint egy szimpla zsarolás törvényesített formája, ami emberi jogilag valószínűleg, erkölcsileg pedig biztosan kifogásolható.

Az időzítéssel pedig alapvetően baj van. A 2004-es érvénytelen népszavazás után egyre nyilvánvalóbb volt, ha hazánkban az ellenzék nyeri a következő választásokat, a kettős állampolgárság újra terítékre kerül. Az öszödi beszéd óta pedig csak az volt a kérdés, mikor következik majd ez be? Így gyakorlatilag 6 évük volt a szlovákoknak arra, hogy „felkészüljenek”. Persze a kettős állampolgársággal lehet egyetérteni és lehet ellenezni is, a demokrácia ugyanis erről szól. Ám hangsúlyozom: itt nem arról van szó, nem az a szörnyű, hogy már megint velünk csinálta meg ezt valaki. A legsúlyosabb gond az, hogy ezt 2010-ben Európában tehették meg.

Kellemes, szurkolással teli estét mindenkinek! A két szerdai Bajnokok Ligája mérkőzés közül az Arsenal - Barcelona meccset igyekszünk közvetíteni mindazoknak, akik tűkön ülve várják a két csapat közvetítését, ám mégsem láthatják.

1. perc:
Megkezdődött a mérkőzés. Az első komoly támadást a Barcelona vezette. Szöglet lett belőle.

3. perc:
Almuniának már megvolt az első nagy védése egy Barca a szöglet után, végül tisztáztak a védők. Egyelőre kezdeményezőbb a vendégek játéka.

6. perc:
Rohamoz a Barcelona, az Ágyúsok egyelőre a saját térfelükön is keresik a labdát. Ibrahimovic óriási ziccert hagyott ki 2 méterről, más kérdés, hogy lesen volt.

11. perc:
Visszavett a katalán csapat. Vagy az Arsenal javult fel a védekezésben? Minden esetre csökkent a nyomás a házigazdák kapuján. Keitát pedig felrúgták, jöhet egy szabadrúgás, de majdnem a félpályáról.

14. perc:
Daniel Alves jó 3/4-ed pályás sprintje, majd beadása után Messi lőtt a 16-os vonalából, de fölé.

15. perc:
Három óriási helyzet egymás után az Arsenal kapuja előtt, előbb Almunia védte Messi lövését, majd a védők fejelték és vágták ki a labdát az ötös környékéről. Végül a földön maradt egy hazai játékos, a játékvezető pedig kifelé fújt szabadot.

17. perc:
Szöglettel felérő szabadrúgással jött a Barca egy apróbb szabálytalanság után, melyből végül szöglet lett. A sarokrúgás egy Piqué fejessel fejeződött be, amit Almunia biztos kézzel fogott.
Hogy lehet, hogy még mindig 0-0?

21. perc:
Az elmúlt egy percen végre a vendég térfélen is volt a labda, a 16-os előterében adogattak a hazaiak, végül Arshavin beadását kanalazták ki a védők. Visszafelé futtában felrúgta Sergiot, a vége szabadrúgás, és az első sárgája ebben a sorozatban.

23. perc:
Kinyílt az Ágyúsok csipája, a katalánok csak keresték a labdát az elmúlt percekben. Egy bedobás után Nasrihoz került a labda, aki épphogy a kapufa mellé csavart. Megjött a londoni drukkerek hangja is.

28. perc:
Messi szeretett volna 11-es kiharcolni Clichy szerelése után, de a bíró nem ette meg. Így se büntető, se szöglet, viszont egy kirúgás. Arsavin a sárgája óta bicegett, lecserélte Wenger, Eboué jött be helyette.

30. perc:
Ibraqhimovic maga alá gyűrte védőjét, tette mind ezt lesen. Fejesét ráadásul Almunia is fogta, így hamvába halt a támadás.

Dani Alves nagyon jól játszik a jobb oldalon, de eddig sikerült megfogni.

31. perc:
Bendtnert szerették volna kiugratni, de hosszú labdát kapott, a védők pedig kereszteztek. A labdatartásra koncentrál a két csapat, látszólag óvatosan kóstolgatják egymást.

35. perc:
Bendtner adta be a labdát a jobb oldalról, gyakorlatilag önmaga helyére. Diaby fejelt, mellé.

37. perc:
Szabadrúgás az Arsenal kapuja előtt, Messi lövését fogta Almunia. A kontrából Bendtner lőhetett tisztán, előbb Victor Valdést, majd a kapufát lőtte telibe, mint kiderült, lesen.

40. perc:
A hazaiak igyekeznek átvenni a kezdeményezést, már a vendégek térfelén igyekeznek megszerezni a labdát. Song kapott egy buta sárga lapot. Szabálytalankodott, majd nem engedte elvégezni a gyors szabadrúgást. A mérkőzés ettől eltekintve abszolút sportszerű.

44. perc:
Egy Barca támadásból kontráztak a hazaiak, Puyol utolsó emberként vágta ki Nasri beadott labdáját Bendtner elől. A katalánok fordultak, Fabregas hátulról becsúszva akart szerelni, sárgát kapott érte. Ő már biztosan nem játszik a visszavágón.

45+2.perc:
A félidő utolsó támadását a hazaiak vezethették, ismét Nasri adott be Bendtnernek, ismét Puyol szerelt, ezúttal vetődve, becsúszva.

Szünet.

Az első félidő alapján eddig úgy tűnik, a meccs embere (hazai szempontból legalább is), Manuel Almunia. Az Ágyúsok portása eddig kiválóan végezte a dolgát, más kérdés, hogy képes a nagy bakikra is. A hétvégén így vesztett pontot a csapat a bajnokságban.

46. perc:
Gól! A Barca kezdte a második félidőt, és gyakorlatilag 25 másodperc után megszerezte a vezetést. Ibrahimovic emelte át a rosszul kimozduló Almunia fölött a labdát. Megvolt a baki. 0-1.

49. perc:
Fabregas húzott volna el a bal oldalon, de szerelték, majd feltartották, utóbbit szabálytalanul. A bíró szerint azonban semmi sem történt.

52. perc:
Újabb Barca helyzet, ezúttal Pedro lőtt a 16-os vonaláról, pontosan középről, de mellé.

53. perc:
Messi lőhetett szabadrúgást jó 20 méterről, de Almunia védte. Az Arsenal azt tette, amihez a leginkább ért, gyors labdakihozatallal lepte meg a Barcát, Bendtner közeli fejesét azonban védte Valdes.

57. perc:
Az elmúlt 4-5 perc a középpályán folyó játékról szólt. Egyik csapat sem rohan fejjel előre.A Barcelonának sokkal jobb a labdabirtoklása.

59. perc:
Gól! Újabb Ibrahimovic gól. Ezúttal a védőt átemelve indították a svéd csatárt, aki a jobb felső sarokba szúrta a labdát. Eldőlni látszik a meccs, és a továbbjutás is. 0-2.

62. perc:
A jobb oldalról adták volna be a labdát a hazaiak, de végül Valdes húzta le a próbálkozást.

67. perc:
Magabiztosan adogatnak a katalánok, mondjuk ezt meg is tehetik. Az Ágyúsok eddig sem fértek a labdához, ezután még nehezebb dolguk lesz. Közben újabb csere, Nasri ment le, Walcott állt be helyette.

69. perc:
Formálódó hazai akciók. Előbb a frissen beállt Walcott-ot szöktették, majd Clichy adott be a balról, Valdes húzta le.

70. perc:
Gól! Walcott remek cserének bizonyult, egy kiugratás után kíméletlenül lőtt a kapuba Valdes keze mellett. Éledező remények?. 1-2.

72. perc:
Vérszemet kaptak a hazaiak, megkezdték a rohamozást. Piqué szabálytalankodott a 16-os előtt, sárgát ért a megmozdulás. Jön a szabadrúgás.

73. perc:
Hosszú sorfalrendezgetés után Fabregas lőtte el a labdát, pontosabban a kapufa fölé emelte. Minden esetre figyelmeztető jelek ezek a vendégek számára.

75. perc:
Eboué is besárgult, Messit tette arrébb.

77. perc:
Jól játszik most a londoni csapat, de az utolsó passzok mindig rosszak. Egy ilyen akció végén iramodott meg Messi, végül Almunia mentett. Megtörtént az első Barca csere, amit mindenki várt. Bejött Henry, akit olyan taps fogadott, mintha csak az Arsenalba állt volna be. Egészen az első labdaérintésig, akkor már "booo"-zott a közönség.

79. perc:
Diaby is kihagyni kényszerül a visszavágót, besárgult. Ha így haladunk, Spanyolországban Wenger is pályára lép majd.

81. perc:
Walcott vezette volna az akciót a szélen, ha könyöklés miatt nem fújták volna le.

84. perc:
Tizenegyes! Bendtner fejelte le a labdát Fabregasnak, akit Puyol takarított el az útból. Puyolt kiállították.

85. perc:
Gól! Fabregas bevágta a labdát az elmozduló Valdes helyére. Fabregasnak feltehetően ez volt az utolsó megmozdulása ebben a negyeddöntőben. Az Arsenal egyébként az utolsó 10 percben eddig 7 gólt lőtt. Most már nyolcat. 2-2.

90. perc:
Rohamoz az Arsenal, Walcott visszagurítása azonban csak a védőket találta meg. 3 perc ráadás lesz.

90+1. perc:
Walcott beadását Valdes húzta le Fabregas elől.

90+3. perc:
Walcott már nem tudta befejezni az utolsó támadását, a játékvezető pontosan 3 percet hosszabbított. A vége 2-2, még van esély az angol csapat továbbjutására, ám ahhoz igen nagyon kell focizni Barcelonában.