Ó igen, kezdődik. Ismét eltelt négy év, és bármennyire is szeretnénk, ezt a 4. évet sem fogjuk megúszni: könyököt ki, kettesbe be, indul az idei kampányidőszak. Mondhatjuk, hogy ez a szükséges rossz, hisz a demokrácia egyik alapja, hogy lehessen választani, de hogy milyen a felhozatal, az már megint egy másik kérdés, ahogy az is, hogy a világ fejlettebbik felén valamivel ízlésesebben zajlik ez az egész.

A probléma talán ott van, hogy az elmúlt idők választási kampányait visszanézve sajnos idén sem számíthatunk semmi jóra. Megkockáztatom, az elmúlt 2-3 év és jelen kampányidőszak között talán csak annyi lesz a különbség, hogy több propaganda lesz az utcákon, televízióban, plakátokon, és talán sűrűbb lesz az egy mondatban előforduló „hazaáruló” aránya. Meg persze a külföld is jobban beleláthat majd, milyen is a mi politikai kultúránk a hétköznapokban, de szinte előre borítékolható, hogy lesújtó képet fog kapni. Itt tartunk most. Magyarország, 2010.

Mindazonáltal Sólyom László a lehető legbölcsebben döntött, hogy a legkorábbi időpontra tűzte ki az első fordulót. Talán nem is túlzás azt állítani, a végső eredmény már most borítékolható, de ettől még egy cseppet sem lesz szebb vagy jobb ez a pár hónap.

Nyugdíjreform, autópálya-építés, az egészségügy rendbetétele, munkahelyek teremtése, oktatási reform, a szélsőségek visszaszorítása. Hogy ezek ismerős jelszavak? Ugye. A probléma csak ott kezdődik, hogy a jelszavakkal csak választást lehet nyerni, nem pedig egy országot irányítani.

Hogy mit tehetünk? Semmit. Pontosabban egy valamit, fogjuk magunkat, és elmegyünk szavazni. Mivel kis hazánk még nem jutott el odáig, hogy kollektívan küldjük el a búsba az elmúlt 20 év brigádjait, hát jelöljük meg a B-t, és irány az urnákhoz, kiválasztva a szerintünk kisebbik rosszat. Hogy miért? Mert csak ebben az egy esetben vonhatjuk majd őket kérdőre, hogy hát rendben, pofont kaptunk, de hát cukrot ígértek, most akkor hogy is van ez?

De persze lehet otthon is maradni, mondván, hogy „én már kiábrándultam az egészből”. De aki meg nem megy el, az ne is hőbörögjön az elkövetkező 4 évben, mert a lehetőség számára is adott volt. És igen, hidd el mások is kiábrándultak. Nem vagy egydül.