Egy igen érdekes, vagy legalábbis mindenképp elgondolkodtató kérdést vet fel egy hétfői szerencsés kimenetelű baleset.
Történt, hogy Szeged egyik villamosára délután 2 óra körül száll fel egy srác és a barátnője, akik még a következő megálló előtt menet közben estek ki a – szerencsére – nem túl gyorsan közlekedő járműből. A lány megúszta a dolgot néhány karcolással, a fiú viszont agyrázkódást szenvedett. A villamost átvizsgálták és kiderült, nem műszaki hiba miatt nyílt ki az ajtó, hanem azért, mert a fiatalok az alsó lépcsőn állva utaztak. Nem is tehettek mást, a jármű tömve volt. Ennek ellenére a fiatalember ellen szabálysértési eljárás indult, ugyanis tiltott helyen utazott. Elnézést, hogyan?
A városban – lévén egyetemi városról szó – nem ritka, hogy egy tömegközlekedési eszközön állni kell. Olyan is akad, hogy a villamos/busz/troli olyan szinten kihasznált, hogy szinte már az ütközőn is ül valaki. De ha az ilyesfajta utazás tényleg szabályellenes, akkor miért (csak) az utas az, akit ilyenkor büntetni lehet, egyáltalán miért az utast kell büntetni? A jogosítványt is az alapján kategorizálják, hogy hány embert képes elszállítani a jármű, és/vagy mekkora a teherbírása. A buszokon/villamosokon/trolikon pedig általában feltüntetik, hogy hány álló és hány ülő utassal közlekedhet a járat, így ha x ember utazhat egy járművel, a sofőr pedig akár csak egyel is több személyt szállít, akkor leginkább a sofőr, és nem az utas a vétkes. Egészen egyszerű: a teli buszra nem tud senki sem felszállni, ha nem áll meg a megállóban. Ja, hogy bevételkiesés.
Ilyen alapon szinte bármelyik pénteki vagy vasárnapi távolsági járaton lehetne büntetni, amelyik egyetemi városból jön, vagy éppen afelé tart, ugyanis azokon sem ritka, hogy álló utassal találkozik az ember.
Vitatott szempontok