Nem cserélnék most Fellegi Tamással. Nem csak azért, mert politikus, hanem azért sem, mert a nevét gyorsabban ismerte meg az európai sajtó, mint a médiatörvény pozitív oldalát. A pénteki EU-elnökség miatt szervezett sajtóvacsorán ugyanis az ő szájából hangzott el a varázsmondat, ami gyakorlatilag mattolta az MSZP-t: „Ezt elkúrtuk”. Persze a két mondat között akkora a tartalombeli eltérés, mint ide Lacháza, de azért a jelentősége így sem sokkal kisebb. A kommunikációra hárítani mindent, pedig nem túl elegáns.

Mondjuk bizonyos szempontból igaza van. A kormány eddigi kommunikációja a törvényről ugyanis finoman szólva sem professzionális, gondoljunk csak Szijjártó nyilatkozatára, vagy a luxemburgi külügyminiszter leszocialistázására (aki ezt elsőre kimondja gyorsan, ötször egymás után hibátlanul, kap egy csokit). A nemzeti fejlesztési miniszter, pedig csak még egy lapáttal tett az egyébként sem túl rózsás helyzetre.

Az Economist lehozta: Fellegi Tamás szerint a médiatörvényt elkúrták, s bár a későbbiekben elfogadták a magyarázatát, hogy ő igazából az ezzel kapcsolatos kommunikációra gondolt, azért lehet érezni, hogy nem teljesen erről van itt szó. Az egészhez hozzáadódik ugyanis az a finom esszencia, ami a hazai politikai életet jellemzi: nehogy már valakinek egy párton belül eltérő véleménye legyen valamiről, mint amit meghatároznak. Nem, ilyet nem lehet, legalább is következmények nélkül semmiképp. Arról nem is beszélve, hogy majd’ egy évtized asszisztálás után végre vezető szerepet tölthetnek be. Erre vártak, ezért dolgoztak, még jó, hogy nem hagyják, hogy mások ebbe beleszóljanak.

Így aztán Fellegi fogta magát, és az egészet a kommunikációra hárította, annak már úgysem lehet sokat ártani. Ügyes. Kíváncsian várom, az európai ráhatás miatti esetleges változtatást miként fogják majd tálalni. Az viszont biztos, hogy a kormány jelenleg a saját csapdájában vergődik, és nem nagyon tudja, hogyan másszon ki belőle. Pedig kellene, mert a külföldi kritikák csak hangosabbak lesznek.