Az embernek szinte összefut a nyál a szájában, ha meghallja az egykulcsos adórendszer kifejezést. Főleg most, hogy Matolcsy és Szíjjártó is kijelentette, 2011. január 1-től ez az adózási forma lép majd életbe. Nedvesednek a bugyik, pirulnak az arcok, a távolban pedig felsejlik a jólét víziója. Pedig csak egy valami közeledik: az önkormányzati választás.
Persze rossznak semmiképp sem lehetne nevezni, ha a ez az ígéret tényleg valóra válna, de az időzítést elnézve sokkal inkább beszélhetünk egy ügyes kampányfogásról, mintsem tényről. Legalább is egyelőre biztosan nem.
Ugyanis a kormány, de még maga Orbán Viktor is fokozatosságról beszélt eddig, melynek okaként a költségvetési keretet adták meg. A mostani váltás azonban olyan élesen és olyan hirtelen jött, hogy az mindenképp felveti a kérdést: ha eddig is volt rá lehetőség, akkor miért az ellenkezőjét kommunikálta a vezetés? Rosszul semmiképp sem jött volna nekik, így azonban jelentősen nő a hibázás lehetősége is. Nem csodálkoznék, ha az októberi választás után lassan kiderülne, több sebből is vérzik még a gyerek lábakon álló egykulcsos adórendszer, illetve néhány szocialista csontváz is felbukkanna a költségvetés háza táján, melyre később lehet majd mutogatni.
Azt azért csak remélni lehet, hogy a választások miatt nem kapkodják majd el (az egyébként igen jelentőségteljes) átállást, annak ugyanis megint csak mi isszuk majd meg a levét. Függetlenül attól, hogy ki ül majd a polgármesteri székben.
Vitatott szempontok