(Köz)szempont

Elég egyértelműnek hat, hogy a világgazdasági válság óta már nem csak a szakemberek követik nyomon a forint sorsának alakulását, de az „egyszerű polgárok” is, akik a bőrükön is érzik a fizetőeszköz erősödését vagy gyengülését, ha más nem, a hitelek törlesztőin keresztül. Aki naprakész akar lenni, csak elolvassa/meghallgatja a vonatkozó híreket, és már képben is van. Ám ha valaki maga szeretne utánajárni a dolognak, már koránt sincs ilyen könnyű helyzetben.

A különböző portálok ugyanis különböző árfolyamokról számolnak be, ami már csak azért sem mindegy, mert a pénz világban az egy-két forintos eltérés akár teljesen más piaci magatartást is okozhat. Íme néhány példa:

A február 25-i árfolyamról az MTI-től átvéve „Erősödött a forint” címmel jelent meg hír:

Kedvező hangulatban, széles ingadozásokkal erősödtek a térségbeli devizák és velük a forint a bankközi devizapiacon szerdán. Az eurót délután négy órakor 299,15/30 forinton jegyezték, ami gyakorlatilag megegyezik a kedd késő délutáni jegyzéssel, és egy százalékkal erősebb a kedd kora délutáni 302,00/50 forintos árfolyamnál. (stop.hu)

A portfolio.hu ezzel szemben „Elbűvölte a 300-as szint a forintot” címmel közölte beszámolóját:

Délután folyamán is kitartott a forint viszonylagos stabilitása, a hazai fizetőeszköz árfolyama a 300-as szint közelében fejezi be a délutáni kereskedést. Mindez azt jelenti, hogy a forint ott búcsúztatja a ma délutánt, ahol a keddi kereskedésben is tett, a 300-as szint felett. (portfolio.hu)

Vagyis a portál szerint a forint a 300-as szint fölött fejezte be a kereskedést, ellentétben az MTI által kiadott hírrel, ahol 299-es árfolyamról beszéltek.

Az – elméletileg – hivatalos adatokat közlő mnb.hu viszont mindkét fenti információra rácáfol, és keddi, illetve szerdai jelentésében is 300 forint alatti árfolyamról számol be.

Ezek után felmerül a kérdés, vajon melyik információ a legmegbízhatóbb, illetve miért nem lehet a közölt adatokat összhangba hozni.

A hazai devizapiacnak is jót tett a keddi amerikai tőzsdeemelkedés. A tegnapi záró értékhez képest szerdán gyakorlatilag sem a forint/euro, sem a forint/svájci frank árfolyam nem változott. A japán yennel szemben ugyanakkor erősödött fizetőeszközünk, ezzel állítva fel februárban az új pozitív csúcsot.

Az MNB szakértői mindezek mellett borúsan látják hazánk gazdasági életének alakulását az elkövetkezendő évekre:

Idén 3,5 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság, ezt pedig jövőre pedig további fél százalékos visszaesés fejeli meg, de lehet, hogy még ezeknél is gyatrább lehet a gazdasági teljesítmény, jelzi az MNB szakértői gárdája az Inflációs jelentésben. A lgeslegújabb Gyurcsány-csomag idén még elegendő lesz a 2,9 százalékos hiánycél tartásához, ám a jövő évi terv eléréséhez újabb megszorításra van szükség. (Index)

Kedden is látványos mozgást mutatott be a forint, igaz nem egészen olyat, mint hétfőn. Gyurcsány Ferenc brüsszeli szavait ugyanis félreértelmezte a sajtó, ami azonnali leértékelődéshez vezetett. Az euro árfolyama ennek köszönhetően ma is benézett a 300 forintos szint fölé, de a teljes beszéd elemzése után megnyugodtak a kedélyek, és ismét a korábbi árfolyamra erősödött fizetőeszközünk.

A keddi napot mindezek alapján mínuszban zárta a forint, de a hétfőn bejelentett nemzetközi összefogás lépései az elkövetkezőkben visszafoghatják a fizetőeszközök romlását.

A New York-i tőzsde vezető indexe 7350 pont magasságban állt a kereskedés berekesztésekor, hétfői értékét több mint 230 ponttal meghaladva 3,3 százalékkal emelkedett. A banki részvények közül többnek a drágulása meghaladta a 10 százalékot. (Index)

Tompos Kátya visszalépése idején már született egy post az Eurovíziós dalverseny szükségességéről, meg úgy általában a magyar részvételről. A zsűri azonban hétfőn újabb énekest választott ki, hogy hazánkat képviselje a megmérettetésen. Ádok Zoltán táncosnak rendkívül tehetséges, énekesnek már kevésbé.

Győztes dala a Tánclépés címet viseli, ami lehetne akár jó is, de leginkább rossz. Mellette szól ugyan, hogy a szövegét nem ő írta, de az meg ellene, hogy elénekelte, tehát legalább egyszer elolvasta előtte. És még úgy is vállalta a feléneklést.

Én csak vele, ő csak velem, a holnap együtt ér, eltörött gondolat ha más szívében él, indulok bárhová, csak egy percre is láthatom, azt hiszem nélküle én már sehova se tartozom.

Még szerencse, hogy nem tucat. Majd hasonló sorok után így fejezi be (feltehetően már sejti, mi lesz a vége, ha ezzel a számmal kiáll a Dalfesztiválon):

Nézd ez az éjjel, velem mit tett soha már, érzem, hogy nem lesz ebből sem már folytatás, se így se úgy.

Köszönjük Emese.

Aki érti, miről énekel, kérem írja meg a kozszempont@gmail.com-ra. A helyes megfejtők között Ádok Zolit sorsoljuk ki.

Példa értékűnek is nevezhető az a nemzetközi összefogás, amelyet hétfőn mutatott be négy közép-kelet európai ország, köztünk hazánk is. A forint már régóta a tűréshatáron táncolt, de a román a cseh és a lengyel valuták sem álltak jobban. Ezért hétfő délután az MNB a másik három ország nemzeti bankjával összehangoltan egy közleményt adott ki, melyben határozott fellépést ígértek a régió devizáinak jelentős leértékelődése ellen.

A várható, majd a meglépett bejelentés hatására a forint és a többi deviza is jelentős mértékben erősödött, amire már nagy szüksége volt hazánknak. Az eurohoz képest 12, a svájci frankhoz képest 6, míg a yenhez képest 15 forintos erősödés igen figyelemreméltó, ráadásul a yen ezzel megdöntötte februári pozitív csúcsát is.

A napokban újabb iskolai botrányra derült fény, ezúttal ismét a diák volt a hunyó. Az eset az egyik Csongrád megyei középiskolában történt, a tanárnő kezét egyszerűen hátracsavarták, majd ellökték. A legszörnyűbb az egészben mégis az, hogy az ember egy ilyen hír hallatán lassan már fel sem kapja a fejét, legfeljebb csak értetlenül csóválja.

Hiába a pszichológiai képzés, hiába a neveléstudomány, a tanárképző főiskolán/egyetemen a hallgató legelőször azt tanulja meg, hogy bár ő az, aki „rangban” a diák fölött áll majd, a gyereknek sokkal több joga van az intézményen belül, mint a tanárnak. A „felettesek” csak a célt adják meg, az eszközt viszont nem. De akkor miről is beszélünk?

Már rég nem arról van szó, hogy kell/szabad/egyáltalán lehet e körmöst/pofont adni egy gyereknek az iskolában. Persze a régi rendszer sem jobb, ha visszajönne, akkor a tanári túlkapásoktól lenne hangos a sajtó. Kell a jog a diáknak, nincs szükség az oktatói diktatúrára sem. De valahol mégis meg kellene húzni a határt, mert ami most folyik (nem csak hazánkban, máshol is), az már réges rég a ló túloldala, csak valamiért nem veszik észre.

A szülőnek pedig ugyan akkora részt kell vállalnia a nevelésben, mint amekkorát elvár az iskolától. A fiatalok többsége előtt nincs, vagy rossz a kialakult példakép, és ezen csak együttes erővel lehet változtatni. Ha egyáltalán.

A csütörtöki erősödés csak átmeneti sikernek bizonyult a piacon, pénteken ugyanis ismét gyengült a forint. Igaz, nem esett akkorát az árfolyam, mint amekkorát erősödött egy nappal korábban, de a helyzet továbbra sem megnyugtató. Az OTP ma is nagyot zuhant, a BUX is jelentős mínuszban zárt. Folyt. köv?

Csütörtökön délutánra fizetőeszközünk az elmúlt időszak egyik legjobb napját zárhatta. Az euró 7, a yen 11, míg a svájci frank szintén 7 forintot erősödött. Az euró így a 300 forintos értékről vághat neki a hét utolsó napjának.

A londoni Wood & Co. tanácsadó és elemző ház szerint akár még az idén elképzelhető Magyarország ERM-II-es csatlakozása, ha pedig mélyül a recesszió, az IMF lép közbe. Az óvatosnak mondott adóreform is segíthet, a már egy hónappal ezelőtt 310 forintos euróárfolyamról beszélő cég szerint éves távlatban 270-ig mehet vissza az árfolyam. (Index)