Elég egyértelműnek hat, hogy a világgazdasági válság óta már nem csak a szakemberek követik nyomon a forint sorsának alakulását, de az „egyszerű polgárok” is, akik a bőrükön is érzik a fizetőeszköz erősödését vagy gyengülését, ha más nem, a hitelek törlesztőin keresztül. Aki naprakész akar lenni, csak elolvassa/meghallgatja a vonatkozó híreket, és már képben is van. Ám ha valaki maga szeretne utánajárni a dolognak, már koránt sincs ilyen könnyű helyzetben.
A különböző portálok ugyanis különböző árfolyamokról számolnak be, ami már csak azért sem mindegy, mert a pénz világban az egy-két forintos eltérés akár teljesen más piaci magatartást is okozhat. Íme néhány példa:
A február 25-i árfolyamról az MTI-től átvéve „Erősödött a forint” címmel jelent meg hír:
Kedvező hangulatban, széles ingadozásokkal erősödtek a térségbeli devizák és velük a forint a bankközi devizapiacon szerdán. Az eurót délután négy órakor 299,15/30 forinton jegyezték, ami gyakorlatilag megegyezik a kedd késő délutáni jegyzéssel, és egy százalékkal erősebb a kedd kora délutáni 302,00/50 forintos árfolyamnál. (stop.hu)
A portfolio.hu ezzel szemben „Elbűvölte a 300-as szint a forintot” címmel közölte beszámolóját:
Délután folyamán is kitartott a forint viszonylagos stabilitása, a hazai fizetőeszköz árfolyama a 300-as szint közelében fejezi be a délutáni kereskedést. Mindez azt jelenti, hogy a forint ott búcsúztatja a ma délutánt, ahol a keddi kereskedésben is tett, a 300-as szint felett. (portfolio.hu)
Vagyis a portál szerint a forint a 300-as szint fölött fejezte be a kereskedést, ellentétben az MTI által kiadott hírrel, ahol 299-es árfolyamról beszéltek.
Az – elméletileg – hivatalos adatokat közlő mnb.hu viszont mindkét fenti információra rácáfol, és keddi, illetve szerdai jelentésében is 300 forint alatti árfolyamról számol be.
Ezek után felmerül a kérdés, vajon melyik információ a legmegbízhatóbb, illetve miért nem lehet a közölt adatokat összhangba hozni.
Vitatott szempontok