Az elmúlt bő másfél évben igen csak kifordult a sarkából a világ, már ami a gazdasági életet illeti. Ha valakinek, akkor a magyar devizahitelesnek hiányzott a legkevésbé a válság. Dicséretes dolog, ha egy kormány szeretne segíteni az így bajba jutott embereken, de ami most történik, az finoman szólva is baromság. A nép viszont elhiszi, mert el akarja hinni, hogy egy több millió forintos adósságból majd egy csapásra lesz nagyságrendekkel kevesebb. Csak az nem jut a nép eszébe, hogy egy kampányidőszak kellős közepén tartunk. A tanulság? Ami édes, lenyelik.
Rogán Antal és a banki ügyfeleket képviselő civil szervezetek egyeztetésén született javaslatok gyakorlatilag nélkülözik a szakmaiságot, bár ők úgy gondolják, minden a legnagyobb rendben. De álljunk csak meg egy picit, ha lehetne. Mert miről is van szó?
Tény, a bankok a lehető legtöbb módon próbálták eladni a devizahiteleket a leendő ügyfelek számára, ám ne feledkezzünk meg arról, hogy ezekkel az ajánlatokkal élni egy percig sem volt kötelező (persze azért felvették, hiszen mindegy hogy hogyan, csak neki jobb legyen, mint másnak). Olyan eset nyilván igen kevés van, hogy a bank jár rosszul, az ügyfél meg jól, ám az ember mégis úgy gondolta, a devizahitellel nagyot szakíthat majd, bele sem gondolva abba, mi lesz, ha beüt a krach. Márpedig beütött.
Aki egy picit is képes volt előre gondolkodni, az forint alapon vette fel a hitelét. Nem kellett ehhez túl sok ész, hisz a valuták árfolyama bármitől az egekbe szökhet, nem feltétlenül kell ehhez világválság. Vagy arról már ne is beszéljünk, hogy hová tűnt az a szép magyar hagyomány, hogy „addig nem veszem meg, amíg nincs rá pénzem”. Ismét a dzsentrik korát éljük, és az élen a devizahitelesek állnak.
Törvényileg vagy jogszabályilag persze lehet az adósok segítségére sietni, de hogy maguk a civilek döntsék el, mennyit és hogyan akarnak fizetni, az már kész röhej. Olyan ez, mintha az elítélt szabná meg, a 20 évet hogyan és milyen részletekben szeretné letölteni, esetleg számítsák bele a büntetésbe azt az időt, amit még a rácsos ágyában töltött, akkor úgy sem tudott menni sehova.
Ha a javaslatok mégis eljutnának a törvényi szintig, akkor az igen érzékenyen érintené a bankszektort, ezen keresztül pedig a teljes magyar gazdaságot. Viszont ha mégsem, akkor a kormány megvezetve a hiteleseket, gyakorlatilag magukra hagyja őket. Már csak az a kérdés, melyik rosszat választják?
Vitatott szempontok