Na, akkor ennyi volt. Game over, ahogy a művelt francia mondja. Sólyom és a Fidesz összejátszása álláspontja addig-addig visszhangzott, amíg el nem sikerült érnie a célját, Surányi György nemet mondott a miniszterelnöki posztra. Pedig az egyezség már majdnem tető alatt volt. (A kérdés újra nyitott, ki legyen a miniszterelnök?)
A szocialistáknak nyilvánvalóan jól felfogott érdekük, hogy elkerüljék az előrehozott választást, ennek ellenére olyan jelöltet találtak, akinek van rálátása a dolgokra, ráadásul a pénzügyekhez sem teljesen hülye. Most azonban nagyon úgy néz ki, bekövetkezhet a dolog. Persze ez még koránt sem biztos, de az esély egyre nagyobb rá. Pedig nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás. És nem, nem azért, mert Gyurcsány mondta.
Nem az a baj, hogy a parlamentben nem értenek egyet, mert ez az egészséges demokrácia része. A gondok ott kezdődnek, ha egy párt már az első pillanatban nemet mond valamire, és nem azért, mert nem ért vele egyet. Surányi sosem jött ki jól a jobboldallal, így várható volt a Fidesz ellenző reakciója. Persze a párt most minden szempontból pozícióban van, így nyugodtan nemet mondhatott a demokrácia őrének szerepe mögé bújva, amire Sólyom még rá is erősített. Hogy ez mennyire így van, azt nagyon jól tükrözik a Surányi Györggyel kapcsolatosan tett nyilatkozatok:
"Nem azt mérlegeljük, hogy Surányi jó vagy nem; nyilván felkészült szakember, vitathatatlan gazdasági szaktekintély, aki csinált az életében jó dolgokat és hülyeségeket is. De most nem ez a mérlegelés alapja" (Hargitai János, a KDNP frakcióvezető-helyettese).
"Ha az MSZP Surányit tekinti miniszterelnök-jelöltnek, akkor indítsa el egy előre hozott választáson" (Domokos László, Fidesz).
A kormányfőváltás szerintük illegitim. Kár, hogy 2006-ban ennek pont az ellenkezőjéről beszéltek.
Vitatott szempontok