A rendszerváltás óta a politika labdája hol ide, hol oda került a jobb- és a baloldal között, de az Öszödön elhangzott beszéd óta egyértelműen az ellenzék pattogtatja. De valamiért mégsem tudják, vagy nem akarják lecsapni. Pedig lehetőség már eddig is szép számmal volt.
A Fidesz kedden jelentette be sajtótájékoztatóján, hogy a parlament feloszlatását és új választások kiírását kezdeményezik. A baj az, hogy ezzel megint nem mondtak újat, mert az előbb említett két felvetés már sokadjára hangzik el az ellenzéki oldalról, ráadásul a tavaly erre tett kísérlet is megbukott. Így az eddigi bejelentésekhez képest csak az időpont az, amiben eltérés van, minden más ugyanaz. Persze, addig kell ütni a vasat, amíg meleg, de ez meg már majdnem kihűlt.
Viszont azzal is tisztában vannak, hogy konkrétumot nem mondhatnak ki nyilvánosan, mert annak komoly következményei lehetnek. Ráadásul egyszer már volt egy „erőteljes” fellépés az (akkor még) MSZMP ellen, de hosszú távon annak sem lett eredménye, mert 4 évvel később az akkor már MSZP néven futó baloldal került kormányra.
Hogy mit lehetne ilyenkor tenni? Első sorban kiteríteni azokat a kártyákat, amelyek a válság megoldására irányulnak (legyen az gazdasági, vagy morális), hogy az emberek lássák, a szavak mögött tényleg áll egy működő(!) program. A választók nagy része jelenleg Fidesz szimpatizáns. Persze lehet, hogy csak azért, mert nincs más erő, amire voksolni lehetne, de kérdés, tud e erről az ellenzék. Ha tényleg komolyan gondolják a kormányzást, akkor meg kellene fordítani a sorrendet. Először a programismertetés, utána pedig a kormányváltás, nem pedig fordítva. Különben félő, ugyan oda lyukadna ki az ország, ami ellen a Fidesz annyira küzd.
Vitatott szempontok