Mark (már elnézést, de kicsoda?) visszalép(tet)ése az Euróvíziós Dalfesztiválról nem is volt olyan hülye ötlet, főleg ha azt nézzük, hogy egy nemzetközi versenyre azért nem ártana olyan előadót küldeni, akit nem csak a 10-14 éves korosztály ismer. A második körben aztán arra a Tompos Kátyára esett a választás, aki a Valami Amerika 2 egyik dalával állt volna a nagyérdemű elé. Ám megjött a jobbik esze és elegánsan visszalépett, mondván: túl sok az elfoglaltsága. Neki van igaza.

A versennyel ugyanis több probléma is van. Hagyománynak mindenképpen szép, idén rendezik meg a 43. alkalommal, de ennél többet sajnos nem nagyon tud felmutatni. Már évek óta lehet hallani – ha halkan is – a kérdést, hogy mi értelme a „megmérettetésnek”. Sokan azzal vádolják a résztvevő országok egy részét, hogy a pontokat sokkal inkább politikai alapon, mintsem szakmailag osztják. Na igen.

Másrészről az óriási nézettség mellett igen gyengének nevezhető az a mutató, hogy az 1956-os indulás óta mindösszesen két nyertes tudott magának a világszintű hírnevet szerezni, a többieknek viszont még európait se.

Hazai vonatkozásban pedig felmerül a kérdés, Szulák Andrea miért került bele az MTV szakmai zsűrijébe, amikor egyetlen Eurovíziós próbálkozása volt, és akkor sem sikerült kvalifikálnia magát.