Az országgyűlési választások második fordulója előtt csak úgy záporoztak az érvek pro és kontra, hogy vajon jó lesz e az, ha a leendő kormány jelentős többségbe kerül majd a Parlamentben. Eddig ugyan nem volt rá példa, csak idő kérdése volt, mikor lesz olyan, amikor nem csak az ország malmára hajtják majd ezzel a vizet. S bár nem konkrétan emiatt szavazták meg a szuperkuratórium felállítását, azért jelentősen könnyített a helyzeten.
Változás előtt áll az állami média. Várható volt – ahogy eddig minden kormányváltás alkalmával -, hogy a személycseréken túl strukturális változásokon is átesnek majd a közszolgálati csatornák, ám most először kerülnek igazán egy kéz alá: az MTV-t, a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót és az MTI-t ezen túl a Közszolgálati Közalapítvány koordinálná. Jöhet a Kívánságkosárral egybekötött Önök Kérték, amiről majd hangjátékot ad a Magyar Rádió. Az augusztus 20-i tűzijátékot pedig majd az MTI adja élőben, online szöveges közvetítés formájában.
A dolog persze ettől még akár jól elsülhetne, hisz a legfontosabb a spórolás, ám sok mindent elárul az, hogy az alapítvány megalakulásakor megalkotják majd a Közszolgálati Kódexet, ami azonban nélkülözheti a teljes szakmaiságot. A fő írók ugyanis jobboldali civil szervezetek lehetnek, mint például „történelmi egyházak, a Magyar Tudományos Akadémia vagy éppen az olimpiai bizottság” (Index). Ez viszont már ismét egy sokkal inkább elvi, mintsem szakmai alapon meghozott döntés, ami úgy látszik párt- és oldalsemleges lépés. A kódex tartalmazza majd, hogy mi a közmédiák feladata, vagy éppen milyen szabályok alapján lehet működniük.
Hogy mi sül ki ebből, még nehéz lenne megjósolni, bár nagyjából borítékolható, hogy a „polgári műsorok” száma növekedni fog – még akkor is, ha a műsortervekbe és a műsorok szerkezetébe törvényileg nem szólhatnak bele -, és az is egészen biztos, hogy az ellenzék, mint olyan, a perifériára szorul majd a közmédiában. Ez azonban már komolyabb kérdéseket és még komolyabb aggályokat vethet fel.
Vitatott szempontok